108.doc [Тарик Рамадан]



жүктеу 9.19 Kb.
Дата06.05.2019
өлшемі9.19 Kb.

7.

Az iszlбm vallбs. Az arab hуdнtбsok йs Eurуpa a 7-13. sz. kцzцtt.
Az iszlбm vallбs az цt vilбgvallбs egyike. (iszlбm = engedelmessйg, odaadбs). Nevezik mohamedбn (Mohamed prуfйta), vagy muzulmбn (muszlim = hнv?k megnevezйse) vallбsnak is. A vallбs Arбbiбban szьletett a 7. szбzadban, a nomбd, pбsztorkodу arab tцrzsek terьletйn. A sokistenhit? (politeista) tйrsйgben er?sen hatottak a zsidу-keresztйny kultъra elemei, s Mohamed prуfйta (kb. 570-632) 610 kцrьl egyistenhit? (monoteista) rendszerbe foglalta tanнtбsait, melyet a hagyomбny szerint Gбbriel arkangyal ъtjбn nyilatkoztatott ki szбmбra Isten (Allah). Tanaiйrt a Mekkбt irбnyнtу keresked?k el?l a kйs?bb Medinбnak nevezett vбrosba („a prуfйta vбrosa”) kellett menekьlnie (622, „Mohamed futбsa” = hidzsra, mely az iszlбm id?szбmнtбs kezdete is), kйs?bb azonban megegyezett Mekkбval, нgy tanai gyorsan terjedtek. (A Kбba-k?, a fekete szнn? meteorit tisztelete az ъj vallбsban is megmaradt.) Mohamed kцvet?i a prуfйta halбla utбn 114 fejezetben (szъrбk), rнmes prуzбban, a Korбnnak nevezett szent kцnyvben (jelentйse: hirdetйs) foglaltбk цssze a tanнtбsokat. A Korбn az iszlбm vilбg jogrendjйnek alapjait is jelentette, a szent kцnyv alapjбn bнrбskodtak. A vallбs цt alappillйre a kцvetkez?: 1) Hit Allahban, az egyetlen Istenben йs az ? prуfйtбjбban, Mohamedben (sahadat al-iman). 2) Napi цtszцri ima, Mekka vбrosa felй fordulva (szalбt). 3) Bцjtцlйs Ramadбn havбban (szaum) napkeltйt?l napnyugtбig, kцzben a Korбn tanulmбnyozбsa. 4) Az йletben legalбbb egyszeri zarбndoklat Mekka vбrosбba (haddzs). 5) Alamizsnбlkodбs a szegйnyeknek (zakбt). Ezeken tъl, szertartбsi el?нrбsokat is tartalmaz a Korбn (pl: sertйshъs йs alkohol fogyasztбsбnak tilalma, legfeljebb nйgy felesйg). A vallбs el?нrja a hitetlenek elleni szent hбborъt (dzsihad) s a hit minden eszkцzzel tцrtйn? terjesztйsйt. Ez a hуdнtбsok felй terelte az egysйgesьl? arab tцrzseket. Az iszlбm nem alakнtott ki bonyolult hittйteleket (dogma), nem teremtett keresztйny tнpusъ hierarchiбt, az egyhбz nem kьlцnьlt el az бllamhatalomtуl (Mohamed utуdai a kalifбk egy szemйlyben voltak vallбsi йs vilбgi vezet?k), a papsбg nem jбtszott kivйteles szerepet.

Az arabok a 7. szбzadban elfoglaltбk a Perzsa бllamot, Bizбnc is elvesztette terьletei egy rйszйt. Szнria, Palesztina, Mezopotбmia йs Egyiptom megszerzйse utбn Kцzйp-Бzsiбig nyomultak el?re. A sikerek okai rцviden: 1) A vallбsban meglйv? harci fanatizmus. 2) Er?s arab hadszervezet. 3) Az elfoglalt terьletek viszonylagos gyengesйge, szйttagoltsбga. 4) Az arabok vallбsi tьrelme йs mйrsйkelt adуpolitikбja. 5) A hasonlу nyelv? йs kultъrбjъ elfoglalt tйrsйgek kцnnyen integrбlуdtak. Az iszlбm a Kцzel-Keleten йs Йszak-Afrikбban fokozatosan tъlsъlyba kerьlt, az arabok Damaszkuszbуl irбnyнtott birodalma az Ibйriai-fйlszigett?l Indiбig terjedt (Omajjбd-dinasztia, 661-750). Ekkor alakultak ki az iszlбm vilбgбt megosztу legnagyobb irбnyzatok is (szunnita, siнta). Az egyre intenzнvebb eurуpai terjeszkedйst jelezte Tarik vezйr csapatainak behatolбsa az Ibйriai-fйlszigetre (711, Gibraltбr = Gebel al Tarik, Tarik sziklбja). Az йppen formбlуdу, ъjjбszьlet? Eurуpбt nyugaton Martell Kбroly frank uralkodу (732, Poitiers), keleten III. Leу bizбnci csбszбr seregei (740, Akroinon) mentettйk meg az arab uralomtуl.



Az ъj arab dinasztia (Abbбszidбk, 750-1258) Szнriбbуl Bagdadba tette бt szйkhelyйt. Bбr az arabok birodalma a 10. szбzad vйgйre felbomlott, az arab vilбg kulturбlis hatбsai ekkor mutatkoztak meg igazбn: az antik-helleniszikus, a zsidу-keresztйny, a keleti-iszlбm kultъrбk kцlcsцnhatбsaibуl fejlett civilizбciу szьletett (csillagбszat, orvostudomбny, fцldrajz, matematika, йpнtйszet stb.). Az arab vilбg keresked?i йvszбzadokon keresztьl kцzvetнtettйk Eurуpa felй az ъj ismereteket. (Kцzpontok: Bagdad, Damaszkusz, Kairу, Mekka, Szamarkand) A virбgzу korszakбba emelked? Eurуpa (11.-14. szбzadok) kiterjedt kereskedelmet folytatott a Kцzel-Kelettel (levantei kereskedelem), a keresztes hadjбratok (1096-1270) nemcsak a Szentfцldцn, hanem az Ibйriai-fйlszigeten is цsszeьtkцzйst, ugyanakkor ъjabb hosszan tartу kцlcsцnhatбst jelentettek az iszlбm vilбggal (reconquista = visszahуdнtбs). A fйlsziget бllamai (els?sorban Aragуnia, Kasztнlia йs a Portugбl Kirбlysбg) gy?zelmet arattak az arabok (itt mуrok) felett: 1270 utбn csak Granada maradt a mуrok kezйn. Az eurуpai kultъra rйszeivй vбltak az arab tudomбnyos ismeretek, az iszlбm er?sen hatott a tбrsas йrintkezйs normбira, az eurуpai йpнtйszetre (Alhambra), a haditechnikбra, s?t a konyham?vйszetre is (ъj keleti f?szerek, nцvйnyek).

Az oszmбn-tцrцkцk terjeszkedйsйvel az iszlбm integratнv йs hуdнtу jellege ismйt er?re kapott, ъjabb kihнvбs elй бllнtva a 14. szбzadi Eurуpбt.
Каталог: uploads
uploads -> Английские слова и выражения в оригинальном написании a horse! a horse! MY KINGDOM FOR a horse! англ букв. «Коня! Коня! Мое царство за коня!»
uploads -> Викторина по пьесе В. Шекспира «Гамлет, принц Датский»
uploads -> Қазақстан Республикасы Қорғаныс министрінің 2016 жылғы 22 қаңтардағы №35 бұйрығымен бекітілген тиісті деңгейдегі білім беру бағдарламаларын іске асыратын Қазақстан
uploads -> 2018 жылға арналған Жарқайың ауданы бойынша айтақты және естелік күнтізбесі 24 маусым
uploads -> Ақмола оато үшін есікті қайта сатып алуды жүзеге асыру туралы хабарландыру 2016 жылғы 11 қазан Астана қ. Тапсырыс берушінің атауы мен пошталық мекенжайы «Ұлттық ақпараттық технологиялар»
uploads -> «Қостанай қаласы әкімдігінің білім бөлімі»


Достарыңызбен бөлісу:


©kzref.org 2019
әкімшілігінің қараңыз

    Басты бет